Egy post a saigoni éjszakai életről - sajnos fotó nincs, majd eccer pótolom - talán holnap veszek vmi szuperfényképezős mobilt, és akkor nem kell mindig siránkoznom, hogy de jó lett volna ha itt van a fényképezőgép. Bulizni meg amúgy sem vittem magammal fényképezőgépet, első este Saigonban még igen, aztán még az esti vacsoráról kitántorogva, ahol a tulaj döntötte belénk a hűtött vodkát, sikerült kiejtenem a zsebemből a kis olympost, ami azon mód meg is halt..

Éjszakai élet központja az Saigon Vietnámban - ez egyre inkább így van, a helyi erők szerint az elmúlt hetekben még sokkal inkább beindultak a buli helyek és most már könnyedén elbulizol 4-5ig is (ami itt nagy szó).

Ami engem meglepett az a szigorú asztal rendszer és a biztonsági őrök hada. Ha belépsz egy vietnámi diszkóba, odavezetnek egy bárszékes asztalhoz és akkor ott a helyed el ne menj. Vicces volt, ahogy az egyik helyen, mivel már nagyon "éreztük a zenét", gondoltam menjünk közelebb a dj pulthoz, ott még táncikálnak is emberek, ital felvesz, elindul - jött is velünk a fél személyzet. Teljesen megvoltak döbbenve hogy mi mit akarunk, mér akarjuk elhagyni a szent asztalt. Kézzel lábbal hadonászás után, hogy mi csak a zenéhez akarunk közelebb jutni, a pincérek főnöke rábólintott - ok, hagyjátok, hülye európaiak..:) Ez annak is köszönhető persze hogy sok helyen egy asztal, egy pincér dívik, és csak a buli végén fizetsz. A pincér pedig lesi kívánságodat (és a biztonsági őr is), volt olyan hely ahol egyszer nem sikerült magamnak meggyújtani a cigimet, mert vki mindig ott termett amire kihalásztam az öngyújtót a zsebemből, pincér vagy biztonságiőr - ez számomra inkább zavarbaejtő, kínos volt, mintsem jó.

Vung Taoban (tengerparti üdülőváros délen) mentünk be egy diszkóba, ahol sikerült olyan kőkeménynek lenni, hogy mi voltunk az utolsók záráskor - hajnali fél egykor, merthogy akkor zene lehúz számla kihoz. Na itt teljesen úgy éreztem magam mint egy díszfelvonuláson, kb 20-25 biztonsági őr állt sorfalat a kijáratnál várva kegyes távozásunk.. Vietnámban amúgy is minden biztonsági őr (legyen az portás, motorparkolóőr, vagy igazi biztonsági őr) úgy néz ki mintha a hadsereghez, vagy a rendőrséghez tartozna - mármint az egyenruha miatt amit rájuk aggatnak.

Sok klubb/diszkó tele van szórakoztatólányokkal és prostikkal. Ahol ezzel leginkább szembesültem, az a Palace Hotel diszkója (Saigon) - könnyen megtalálható, a belvárosban, a Sheratontól egy saroknyira (de nem ajánlom..). Harmadik napi itt tartózkodásunkkor odamentünk szülinapot ünnepelni - szépen eláztatni magunkat. Az egyik öregebb nagytudású berendelte nekünk a szórakoztató lányokat - megis jelent v 6 csaj miniszoknyás bugyikék uniformisban és megkezdődött a szórakoztatás. Ezt én leginkább folyamatos basztatásként éltem meg, és hiába kezdtem lerészegedni, nem igényeltem hogy egy fizetett (ráadásul annyira nem is szép:)csaj folyamatosan a számba nyomogasson szőlőt, meg töltse a poharamat, meg tegyen úgy, hogy most aztán nagyon táncolni akar nagyon jól érzi magát. El is kezdtem másfelé nézelődni kevésbé kényszeredett társaság után, a szomszédos asztalnál négy csajszi álldogált, iszogatott, rámosolyogtam a közelebb állóra, nagyon melegen visszamosolyog - szuper. Megkérdeztem meghívhatom-e egy italra - persze. Mosolyog, majd megkérdezi -"do we go?". Ööö, mi? Tényleg nem értettem elsőre a szitut, hangos is volt a zene, gondoltam csak nem értettem, visszakérdezek hogy és te mivel foglalkozol? Válasz: "making love". Pufff.:) Szóval szerintem a hely mintegy fele hivatásosokból állt. Az estére itt a koronát az a kb 80 ezer ft-os számla tette fel, amit sikerült elénk rakni (5-en indítottuk a bulit, de csak hárman maradtunk és nagyrészt csak hárman fogyasztottunk), ez azon felül volt hogy már kifizettük a szórakoztatócsajszikat (akiknek mondjuk kemény 20.000 dongot kellett adni, ez kb 230 ft), tehát elvileg nem az volt a borsós ár.

Hogy lehúztak-e minket, na az másnap lett teljesen nyilvánvaló (addig felmerült bennem hogy esetleg tényleg annyi üveg whiskeyt nyomtunk le:), amikor is üldögélünk este az Allez Bo bárban (ez van talán legtovább nyitva egyébként Saigonban) és hívnak telefonon, hogy a hotelből vannak és mi hol vagyunk. Elsőre (én hülye) persze egyből a sötét diktatúra kép ugrott be, hogy biztos a mi szállodánkból keres a rendőrség (pedig aztán tényleg nem követtem el semmit) - és félig kijózanodva meg is mondtam a helyet, de aztán rákérdeztem hogy honnan is hívnak - hát a Palace Hotelből (valószínüleg az ünnepeltnek sikerült megadnia a számomat mint angolul beszélőnek, merthogy én nem adtam meg az biztos), és maradjunk ahol vagyunk. Közöltem vele, hogy most már hagyjanak békén, majd leraktam. A bárból is továbbmentünk ahol éppen tanyáztunk, negyed óra múlva újabb hívás - hogy most hol vagyunk mert az Allez Bo-ban már nem... Utánunk küldtek valakit (gondolom egy xe-om, motortaxist), hogy cipeljen minket vissza a Palace Hotelbe!:) Úgyhogy valószínüleg mi reprezentáltuk előző este a hét hülyéit. A negyedik hívásukra átadtam egy bárpultos lánynak a telefont aki vietnámiul elküldte őket melegebb éghajlatra - ami hatásosnak bizonyult mert ezután már nem kaptam hívást. A Palace Hotelbe sem mentünk azóta..

A fenti persze a rossz példa, van nagyon sok jó hely is Saigonban. Ilyen pl a Q-bar, ahol élő zenés esték is vannak, amikor ott voltam egy komoly brazil csapat tartott jazz estét, vagy pl. a Lush, a most talán legfelkapottabb diszkó. Itt nincs a hülye asztalrendszer, viszont tömve van. A zene az európában ugyanúgy elmenne, sőt szerintem bp-n is ritka az a hely ahol ehhez hasonló középutas (egyszerre populáris, és élvezhető) elektronikus zenét játszanak - már akinek ez persze bejön.

Árak azok általában a túrista helyeken az olcsó(bb) pesti helyek áraihoz hasonlítanak, a koktélok olyan 60-80 ezer dong (700-900 ft), sör talán 30.000 átlagban.

Néhány szó Hanoiról. A Hanoi éjszakai élet. Ennyi. De kb tényleg, itt álítólag egy-két éve történt egy nagy balhé a Century Club-ban, valami heroinos srác túllőtte magát (azok mióta mennek ilyen helyekre bulizni? - de mindegy, ezt hallottam) vagy hasonló - de mindenesetre azóta helyi rendelet született arról, hogy minden helynek éjfél előtt be kell zárnia.. És ha ez nem lenne elég a helyek megöléséhez, a rendőrség is előszeretettel zárja be a helyeket - a Lonely Planet által említett helyek egyike sem létezik már (kivéve a Funky Monkey-t az viszont egy pici bár). Amikor második hetemet töltöttem Hanoiban és kínomban egyedül mentem el bulizni, sikerült is találkoznom az Apocalyps Now nevű hely - hűlt helyén, más Lonely Planet által megvezetett túristákkal. Na jó azért persze van egy-két hely, mint pl a "17" bar, ahol hihetetlenül profi helyi zenekar nyomja a kért számokat - egészen 1130ig.. De itt Hanoiban a rendőrség amúgyis nyomasztóan szem előtt van. Lásd pl Hoam Kiem Lake (ez a város központja), ahol esténként végigmennek a platós kisbuszukkal (arra pakolják a tilosban levő motorokat), és hangosbemondón abajgatják a helyi fiatalokat - a hangnemből ítélve valami olyasmit, hogy "nincs itt semmi üldögélni való, húzzatok haza!"..

Tudom tök gáz ha nincs kép egy posthoz - úgyhogy benyomatok most egyet a hétvégéről:D (farigcsa blog must go on!). A képen egy aranyos család, ez mondjuk szerintem helyi szinten is rekorszámba megy, de az egyáltalán nem ritka hogy 3-4 ember ül egy motoron (mondjuk nem 100% mint a képen)..de remélem talán a hétvégén sikerül összehozni vmi bulis képet is - és akkor cserélek.

Recent frissítés..

Most jöttem meg a bulizásból - itt még csak fél egy, de már otthon vagyok (ez a hanoi éjszaka), viszont legalább ellőttem egy-két képet.

A kis családot viszont nem veszem le, olyan aranyosak voltak (én tekertem a bringán, mellém értek mosolyogtak - mutogattam hogy fotó? ők meg nagyon élvezték és vigyorogtak a fényképezőgépnek, meg nekem..), úgyhogy megérdemlik, hogy a magyeri emberek is lássák hogy milyen kis jó fejek..

Persze nem kell sokra számítani, de tessék:

A hanoi éjszaka meghatározó alakjai, a rendőrök.. Hátul a platón egy fadeszkán ül a hangosbemondó kezelője (hogy miért nem a fülkében foglal helyet, azt még nem tudom, talán ő a gyors reagálású közeg, ha eksön van könnyebben ugrik..). A kép persze olyan amilyen, motorról fényképeztem+ nem mertem vakuzni..:)

Club 17, lelkes securityival - pontosabban ő inkább motorőr vagy mi - érkezéskor kapsz tőle egy fényképes számmal ellátott kártyát - és ennek ellenében kapod vissza a motorodat a buli végén (ugye hogy úgy néznek ki mintha katonák lennének? Sokan tányérsapkát is hordanak, hogy még jobb legyen a hatás..). Érdekes, hogy míg Saigonban nagyjából elvárt hogy tippet adj a motorvigyázónak, addig Hanoiban egyáltalán nem várják el, sőt sokszor visszautasítják..

És egy szuperül sikerült kép belülről. A második fotózási kísérletemnél véletlenül rajta hagytam a vakut - lett is nagy "meglepetés" a személyzet körében - fotózni tilos! Ez szinte minden helyen így van. De a kedvetekért 007-es akciókba kezdtem..:). A képen jól nem látható a zenekar a szinpadon (sem a szórakozó emberek), itt meglepően profi énekesek játszák el a kért számokat. Ma amikor nem játszott az együttes, akkor pedig három alig ruhában táncos csajszi lépett fel (tudom, tudom mér nem erről van kép..:).

És végül de nem stb.. Bepostolom a mai társaságomat is..:) (sosincsenek csajok a blogon..). Már küldtem smst hogy akar-e kutyaevős botrányblogsztár lenni, úgyhogy ha majd nemleges választ kapok akkor leveszem.. A balra lévő lányról sajna nem egy szerencsés kép - ennél azért jobban néz ki.:) Amikor először láttam megkérdeztem, hogy vietnámi-e. Számomra teljesen európainak tűnt - de ez lehet hogy csak azért van, mert kezd megszokottá válni az ázsiai arc számomra..

Mára ennyi mese volt.. Ja köszönöm az Index szerkesztőnek (?), hogy ma is kitett - bár a blogot tényleg a barátaimnak indítottam, azért jól esik hogy másnak is gépelek. Azt nem lehetne-e-e, hogy dobtok egy mélt mielőtt kiraktok? :) átnézném legalább a helyesírást, meg gyorsan feltöltenék vmi szaftos durva fotót....